Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 3 találat lapozás: 1-3

Névmutató: Muntean, Lucian

2007. szeptember 7.

Nem vonulnak ki a Nagyszeben zajló 3. Európai Ökumenikus Nagygyűlésről a magyar református egyház képviselői, annak ellenére, hogy a Kárpát-medencei magyar küldötteket ért hátrányos megkülönböztetések miatt korábban fontolóra vették ezt a lehetőséget. A nagyszebeni ökumenikus nagygyűlés református résztvevőinek állásfoglalására a fórumokon elhangzott beszámolókra több külföldi, köztük svájci, holland és német kisebbségi egyház képviselői reagáltak. „Jelezték, hogy ilyen nem történhet meg, különösen egy ehhez hasonló rendezvényen” – nyilatkozta Kató Béla. Szeptember 6-án a kisebbségi létről és a megbékélésről tartottak előadást a kisebbségi egyházak képviselői, Kató Béla püspök-helyettes is felszólalt. „Igazi megbékélést csak úgy tudunk elképzelni, ha ilyen esetek nem történnek meg” – utalt az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) öt tagját szerdán ért rendőrségi incidensre. „Mi igazi ökumenét szeretnénk” – jelentette ki Kató az egyházfők és a résztvevők előtt. Beszámolója szerint a résztvevők egyetértésüket fejezték ki. A Szeben megyei rendőr-felügyelőség felügyelő-helyettese, Lucian Muntean nyilatkozata szerint a közlekedésrendészet munkatársai csupán egy balesetmegelőző akció során állították meg a nagyváradi autót, amelynek nem volt érvényes menetlevele, ezért kísértek be a sofőrt a kapitányságra. „Nem tartottunk fogva egy magyar reformátust sem” – nyilatkozta Muntean. /Demeter Kinga-Erika: Maradnak az erdélyi református egyházfők Nagyszebenben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./

2010. május 17.

A Déva és Vajdahunyad között félúton lévő Csernakesresztúr Hunyad megye legnagyobb magyar faluja. Olyan 1300 lakosából körülbelül 800 magyar nemzetiségű bukovinai székely, de közülük csupán 94 református, a többi római katolikus. Eddig a faluban csak katolikus és ortodox templomok léteztek, a reformátusok a 3 kilométerre lévő Kisbarcsára jártak istentiszteletre.
Megvalósult álom
Annak ellenére, hogy Csernkeresztúron már a tizenhetedik században létezett református közösség, templom mégsem adódott számukra. 1948-ban Kós Károly elkészítette a templom tervét, az akkori hatalom azonban nem engedélyezte megépítését, ismertette a történelem viszontagságait Lázár Balázs helyi lelkipásztor.
A templomépítés gondolata 1996-ban vetődött fel újból. Négy évig tartott az engedélyek megszerzése, 2000 júniusában került sor az alapkő letétére, a száz évvel korábbi katolikus templom fennmaradt tornya tőszomszédságában. 2003 karácsonyakor tartották az első istentiszteletet az alagsori irodában, 2007-ben került sor a templom befedésére. Végül 2010 május 16-án zsúfolásig megtelt a teljesen kész szép templom, az ünnepi felszentelés alkalmával.
Álom valósult meg. Az építkezés közmunkával, önkéntes alapon történt, ismertette a helyzetet Horváth Sándor gondnok. A reformátusoknak besegítettek a katolikus testvérek, sőt, az ortodoxok is. Jóformán az egész falu. A terveket dévai Lucian Muntean, valamint a marosvásárhelyi Lázár Pál, Horváth Miklós és Gál Ferenc készítették el, ingyenesen. A bútorzat és az orgona a holland testvérgyülekezet ajándéka, a többi tárgy a helybéliek adományából származik. Külön köszönetet nyilvánítottak a leglelkesebb támogatóknak, a dévai Eőry Lászlónak, valamint a csernakeresztúri Horváth Samunak és Köpeczi Lászlónak, akik túl korán költöztek el közülünk, s nem lehettek ott személyesen a vasárnapi felemelő ünnepségen.
Mert bizony felemelő ünnepség volt, a templom hosszú, nehéz munka, eredménye, viszontagságos évek gyümölcse ért be, dicséretes siker, hangsúlyozták az évek során Csernakeresztúron szolgált református lelkészek, akik Erdély különböző tájairól jöttek el a vasárnapi ünnepségre.
Nemcsak a reformátusok örvendeznek: Tóth János római katolikus plébános szintén örömét fejezte ki, hogy a református testvéreknek is van külön hajlékuk, ahol az Úrhoz fordulhatnak. Ioan Faur ortodox pap pedig azon reményének adott hangot, hogy a most felavatott templom hosszú ideig jelentsen lelki támaszt a reformátusoknak.
Mircia Muntean, Déva polgármestere meghatódott hangon emlékezett Csernakeresztúron töltött gyermekkorára, amikor az akkori idős reformátusok 3 kilométert tettek meg minden vasárnap, hogy a kisbarcsai templomba dicsőíthessék az Urat, miközben a katolikusoknak és az ortodoxoknak voltak helybéli templomaik. Egy álom valósult meg, a három templomos falu olyan, mint egy ember, amelynek három lelke van, s ezáltal közelebb van Istenhez is, embertársaihoz is.
Folytatódó építkezés
A templom felépítése befejeződött, a munka azonban nem, hangsúlyozta az ünnepi istentiszteletet levezető dr. Pap Géza, az erdélyi református egyházmegye püspöke. A falak egymagukban nem érnek túl sokat, ha a nem párosul a gyülekezet építésével. A templomot lélekkel, emberi összetartással kell megtölteni. A kereszténység nem helyben toporgás, hanem céltudatos haladás. A neheze csak most következik, az élő kövekből való építkezés, a közösség megerősítése. Ez soha sem ér véget, örök folyamat, ami a szórványban még nehezebb, szögezte le a püspök úr.
A csernakeresztúri református közösség, pedig a szórvány szórványa: magyarként kisebbség a román többségű vidéken, reformátusként kisebbség az erősen katolikus faluban. Mégsem adja fel, mégis képes haladni. Hiszünk és élünk: ez kell legyen minden szórvány közösség vezérelve, mondta ünnepi felszólalásában Fazekas József, a Hunyad megyei református gyülekezet főgondnoka.
Az istentisztelet és az ünnepi beszédek után a helyi iskola diákjai verseket szavaltak el, majd a kolozsvári református teológia diákjai magyar, angol és német nyelvű vallási témájú dalokat adtak elő. Ezután a falu kultúrotthonában ünnepi ebédre került sor, ahol – akárcsak a templomban – a katolikusok és ortodoxok együtt ünnepeltek a reformátusokkal.
Noha 20 év alatt a csernakeresztúri reformátusok száma 195-ről 94-re apadt, mégis megvan az ok a bizalomra. Végül is annyi keserves évtized után ki álmodta volna, hogy – a dévai unitárius templom után – a keresztúri református lesz az első teljesen újonnan létesített Istenháza a Hunyad megyei szórványban?
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)

2014. szeptember 25.

Ma kezdődik a múzsák fesztiválja Zilahon
A Zsibói Nemzetközi Vizuális Művészeti Szimpozion Művészet a kertben című kiállításával, valamint Lucian Muntean egyéni tárlatával nyílik meg ma, szeptember 25-én, csütörtökön délután 6 órakor a Muza Fest elnevezésű művészeti fesztivál Zilahon.
A Szilágy Megyei Művelődési és Művészeti Központ, valamint a Zilahi Megyei Történelmi és Művészeti Múzeum által közösen, a Szilágy megyei tanács védnökségével, a Balassi Intézet bukaresti központjával partnerségben megszervezett rendezvénysorozat két héten át, október 9-ig várja az érdeklődőket, a programot különböző kiállítások, könyvbemutatók, régizene-koncertek színesítik. Helyszínként a kulturális és művészeti központ székháza, a Ioan Sima múzeum, a római katolikus templom és a Boema kávézó terasza szolgál. Október 2-án Kolozsvár is bekapcsolódik, délután 6 órától az Atelier Z kiállítása nyílik meg a Horeb Galériában, a Szent Illés Próféta templom alagsorában (Hóstát/Mărăşti negyed).
Szabadság (Kolozsvár)

lapozás: 1-3